Ha őszinte akarok lenni (és miért ne lennék), akkor azt kell mondanom, hogy a vendégkönyv (általában) nem oszt, nem szoroz a lagzi hangulatát tekintve. Mindig van ugyan egy-két jótollú rokon, barát, aki kapásból egy gyönyörű 8 sorost kanyarint az esküvői emlék/vendégkönyvetekbe, de azért ez gyakran kihívást jelent a meghívottaknak. Olyan feladatot, amit ugyan az irántatok érzett szeretetüktől vezérelve szeretnének megoldani, de azért ha lehet, tologatnak maguk előtt (sokszor) az utolsó pillanatig.
Mindezek ellenére jó ötletnek tartom a vendégkönyvet az esküvőn, mert utólag viszont nagyon szuper élmény visszaolvasnia a párnak. (és később a gyerekeiknek ;)
Pár dologra kell csupán odafigyelni(e a ceremóniamesternek):
- az esküvői emlékkönyv létét és célját már a lagzi elején a vendégek tudomására kell hozni
- egészen az utolsó pillanatig figyelemmel kell kísérni a vendégkönyv útját, ha kell, tapintatosan rákérdezni a vendégekre, esetleg tovább kell adni a következő vendégnek
- mindig legyen elegendő pót íróeszköz (a ceremóniamesternél)
- +1 ha egy doboz színes ceruzát is visztek, még az is előfordulhat, hogy nem csak a kicsik, hanem a nagyok is kedvet kapnak egy-egy személyesebb üzenet megalkotásához, a szokásos „Sok boldogságot! Kifli család” bejegyzés helyett.
